Az állam eladósodásának, az államháztartás finanszírozásának hosszú távú eszköze. Fajtái: 2, 3 és 5 éves fix kamatozású, 5 éves változó és 7 éves tőkeindexált. Értékesítése aukción és az azt követő jegyzésen történik.

Olyan értékpapír, melynek kibocsátója az állam. Az ilyen papírok visszafizetési kockázata a legkisebb egy adott országban.

Az egyszeri díjas unit-linked biztosítások esetében az adott napon a befektetési egységek számának és aktuális vételi árfolyamának szorzata. A folyamatos díjas unitlinked biztosításoknál több eszközalap-ban lehetnek elhelyezve a különbözõ típusú unitok. Az aktuális befektetési értéket úgy számítjuk, hogy összeadjuk az egyes eszközalapokban a szerzõdéshez tartozó kezdeti és megtakarítási egységek aktuális számának és aktuális vételi árfolyamának szorzatát. Ez a forintban kifejezett összeg mutatja meg az adott pillanatban a biztosításnak a rendszeresen befizetett díjakból származó befektetési értékét.

A piaci értékpapírok árfolyama a napi kereskedés, a kereslet-kínálat alakulása szerint ingadozik. Ennek megfelelõen a befektetések értéke is napról napra változik. Az árfolyamkockázat a piaci árfolyam jövõbeli alakulásának bizonytalanságából fakadó kockázat.

Árfolyamnyereség/veszteség:

A befektetési eszköz (pl. értékpapír) értékesítésekor számított eladási ár és a befektetési eszköz korábbi megszerzésekor fizetett vételi ár különbsége. Ha a különbség pozitív (az eladási ár nagyobb a vételi árnál) akkor árfolyamnyereség keletkezett, míg ellenkezõ esetben árfolyamveszteségrõl beszélhetünk.

A rendelkezésre álló vagyon (pénztömeg) felhasználása vagyontárgyak megvételére jövõbeni nyereség reményében. A befektetések egyik csoportja a pénzügyi befektetések (pl.: értékpapír-vásárlás, biztosítás). A másik csoport a reálbefektetések (pl.: beruházások, értékálló tárgyak vásárlása).

A befektetésnek a befektetett tõkére vetített relatív jövedelmét kifejezõ százalékos mutató. Például: 10 millió forint befektetését követõen, ha a piaci árnövekedésbõl, vagy a hozam realizálásából adódóan 1 millió forint tõkenövekedés következik be, akkor (1millió / 10 millió = 0,1) 10% a hozam.

Általában kamat (pl. államkötvényeknél) vagy osztalék (pl.részvényeknél) formájában megjelenõ rendszeres jövedelem lehet. Az egyszeri jövedelem a befektetés értékesítésével megszerezhetõ bevételt jelenti.

A befektetés jövõbeli hozamának bizonytalanságát jelenti. Különbözõ típusú kockázatokat különböztethetünk meg, pl. fizetésképtelenségi kockázat, amely annak a lehetõségét jelenti, hogy a kibocsátó nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét vagy

árfolyamkockázat, amely a piaci értékpapírok árfolyamának jövõbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanság. Fontos még a kamatláb-kockázat, amely általában a fix hozamú értékpapírok esetében jelentkezik akkor, amikor a piaci kamatszint növekedésekor a befektetés hozama elmarad a piacitól.

A biztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok vagyona befektetési egységekre - az általánosan használatos angol szóval -, unitokra van felosztva. A befektetési egység a befektetési alapok befektetési jegyének felel meg. Egy unit egységnyi részesedést képvisel az eszközalapban. A biztosító a befizetett biztosítási díjat a szerzõdõ rendelkezésének megfelelõ alapban befektetési egységekké váltja át. Az egyes biztosítási szerzõdésekhez tartozó befektetési egységek száma fejezi ki a szerzõdésnek az adott alapban való részesedését. Ugyancsak a unitok segítségével történik meg a befektetés aktuális értékének a kiszámítása.

Az adott alap egy unitjának az aktuális ára, amelyet a biztosító a biztosítási díj befektetési egységekre történõ átváltásakor alkalmaz. Valójában azt az árat (árfolyamot) jelenti, hogy a biztosító mennyiért ad el a befektetõknek - a biztosítás szerzõdõjének - egy befektetési egységet.

Befektetési alapkezelő által működtetett vagyontömeg, egyetlen célja, hogy minél magasabb nyereséget biztosítson, a befektetési jegy tulajdonosainak. Befektetési terület szerint ingatlan (minimális saját tőke: 500 millió) és értékpapír (minimális saját tőke: 100 millió) alapokat, technikailag nyílt és a zárt végű alapokat különböztetünk meg.

 

Befektetési alap:

Olyan jogi személyiséggel rendelkezõ vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelõ a befektetési jegyek kibocsátásával és a befektetési jegyek kibocsátása során összegyûjtött tõke befektetésével alakít ki a befektetõk általános megbízása alapján. Nyílt végû alap: határozatlan futamidõre indított alapok, melynek befektetési jegyeit bármikor vissza lehet váltani. Zárt végû alap: határozott futamidõre (1-5 év) indítják, ami alatt a befektetési jegyeket nem lehet visszaváltani.

A befektetési alap által kibocsátott értékpapír, vagyoni jogokat biztosít az alap értékeire.

 

Befektetési jegy:

Kibocsátásával gyûjtik össze a befektetési alapok a befektetõk rendszerint egyenként kis összegû megtakarításait. Az így létrehozott befektetési alapot a befektetõk általános megbízásából kezeli. A befektetõk arányos részesedését az alap értékében az alap által kibocsátott befektetési jegyek testesítik meg. A befektetési jegy tehát közvetlenül a befektetési alapban való tulajdonrészt képviseli.

Az a részvénytársaság, amely a befektetési jegyek kibocsátásával összegyûjtött tõke optimális elhelyezésével kapcsolatos politikát kialakítja, és ennek megfelelõen jár el a befektetések tekintetében.

Az árfolyamok esése a tőzsdén (szűkebben, az árfolyamok és a forgalom együttes esése).

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe.

Állam által kibocsátott, kibocsátáskor egy éven belül lejáró, diszkontkamatozású értékpapír.

A kockázatcsökkentés eszköze, amikor a befektetett tõkét több, egymástól különbözõ befektetési forma között megosztjuk. Az egyes befektetések egyedi kockázata így kioltja egymás hatását.

New York tőzsdéjének mozgását követni hivatott index, 1884-óta jegyzik. Jelenleg az USA harminc legfontosabb részvényének egyszerű árral súlyozott átlaga.

Az aukciós átlaghozamok alapján számított kincstárjegy hozamindex.

Az árfolyamjegyző ezen az árfolyamon ad el.

Azt mutatja meg, hogy a befektetõnek mennyit kell fizetnie az adott értékpapír megvásárlásakor.

Egy olyan forgalomképes okirat, mely valamilyen jogot testesít meg, és rendelkezik a jogszabályban meghatározott kellékekkel.

A biztosítási díjak befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállomány. Az eszközalapok mûködésük tekintetében megfelelnek a befektetési alapoknak és ugyanazokat az intézményi befektetõkre jellemzõ elõnyöket nyújtják a kisbefektetõknek.

A biztosító eszközei között elkülönített eszközállományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a befektetési egységek vételi árát meghatározza.

Megmutatja menyit lehetne kapni a vállalatért/portfolióért, ha azonnal eladnánk. Gyakran részvényre/befektetési jegyre vetítve adják meg.

Egy kamatozó értékpapír megvásárlásakor, a kibocsátástól vagy a legutóbbi kamatfizetéstől az adásvételig eltelt időre arányosan jutó kamat.

Az árfolyamok emelkedése a tőzsdén (szűkebben, az árfolyamok és a forgalom együttes növekedése).

Azt mutatja meg, hogy a különbözõ futamidejû (hosszúságú) befektetésekhez milyen mértékû éves hozam tartozik.

Index:

Olyan mutatószám, amely (egy korábbi idõponthoz képest) kifejezi egy adott piac vagy részpiac napi hangulatát, a piaci árak mozgásának trendjét. Az indexkosár azon értékpapírok csoportja, amelyek árfolyamát felhasználják az adott index aktuális értékének kiszámításakor.

Infláció:

A pénz vásárlóértékének csökkenése. Mértékét a fogyasztói árindex fejezi ki, amelyet a fogyasztói kosár egyes elemei árnövekedésének súlyozott átlagával határoznak meg. Folyamatosinflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal szolgáltat.

Intézményi befektetõk:

A nagy számú kisbefektetõ pénzét összegyûjtve nagy volumenû tõkét mozgatnak a tõkepiacon. A nagy volumen lehetõvé teszi egy kellõen diverzifikált portfolió kialakítását, amelynek segítségével meg tudják osztani a különféle befektetésekbõl származó kockázatot.

Egy jövőbeli pénzáramlás, vagy pénzáramlássorozat jelenbeli értéke. Az az összeg melyet hajlandóak vagyunk most kifizetni érte.

Speciális jelzáloghitelintézet által kibocsátott értékpapír, melynek fedezete a bank által kötött jelzáloghitel-szerződésekből származó követelése.

Az összeg melyet jelenbeli befektetésünk a jövőben érni fog.

Az államgépezet rövid távú (3, 6 és 12 hónapos futamidő) finanszírozására kibocsátott értékpapír. két fajtája a nagybefektetőknek szánt diszkont kincstárjegy (aukción kerül kibocsátásra, és diszkonttal kamatozik) és a kisbefektetőknek szánt kamatozó kincstárjegy.

Az adott ország saját valutájában kibocsátott állampapírok hozama, amely gyakorlatilag mentes a visszafizetési kockázattól..

Túllihegett emelkedés vagy esés után a tőzsde (vagy csak egy részvény) visszamászik a reálisabb árfolyamtartomány irányába.

Kötvény:

Bemutatóra vagy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítõ, pénzkövetelésrõl szóló értékpapír. A kötvényben a kibocsátó, azaz az adós (pl. az állam) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, továbbá a pénzösszegnek az elõre meghatározott kamatát a kötvény mindenkori tulajdonosának a kötvényben megjelölt idõben és módon megfizeti. A kötvény tipikusan egy kamatozó értékpapír.

A befektetés eladhatóságát jelenti. Annál jobb egy befektetés likviditása, minél rövidebb idõ alatt, minél kevesebb költséggel és minél kisebb tõkevesztéssel pénzzé lehet tenni.

Magyar Államkötvény Index. A magyar állam által nyilvánosan kibocsátott, az index számítás napján 1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű államkötvények tőkesúlyozású árfolyamindexe. A MAX hozama annyi, mintha a portfoliónkban a forgalomban lévő mennyiségek alapján tartanánk a nyilvánosan kibocsátott hosszabb államkötvényekből.

National Association of Securities Dealers Automated Quotations System. Amerika új elektronikus tőzsdéje. Leginkább a gyorsan növekvő vállalatok (IT, Biokémia, stb.) papírjaival kereskednek. Indexe: NASDAQ composite.

Az alap portfoliójában lévõ értékpapírok összesített, az alapot terhelõ költségekkel csökkentett értéke. Ez mutatja meg, hogy az adott pillanatban mennyit ér az adott befektetési alap. Az egyes befektetések értékének meghatározásához szükséges az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték kiszámítása.

Nettó hozam:

A befektetéssel kapcsolatos költségek levonása és az adózás után megmaradt hozam. Az az összeg, amelyhez a befektetés révén hozzájutunk. A befektetések összehasonlításánál jelentõs különbségek adódnak attól függõen, hogy a nettó vagy a bruttó (a költségeket is tartalmazó) hozammal számolunk.

A befektetés költségek és adók levonása után megmaradó jövedelme.

Osztalék:

A részvénytársaság adózás utáni eredményéből, a vállalat osztalékpolitikájának megfelelően osztják a részvényeseknek. A névérték százalékában határozzák meg.

Egy befektetéshez kapcsolódó pénzbevételek és pénzkiadások.

A befektetés során a befektetők ügyelnek arra, hogy jövedelmük ne csak egy vagy egy kevés eszköz hozamától függjön, ezért sokféle befektetést vásárolnak. A befektetések összességét portfoliónak nevezzük.

Reálhozam:

A befektetés vásárlóértékének változását a reálhozam mutatja, amely a befektetés hozamának inflációtól megtisztított mértékét jelenti. A reálhozam ezáltal lehetõséget teremt különbözõ országok hozamainak összevetésére is. A reálhozam megközelítõleg a nominális (névleges) hozam és az infláció különbsége.

Részvénytársaság által kibocsátott tulajdonjogot megtestesítő értékpapír.

A részvényindex több részvény együttes ármozgását hivatott tükrözni. A részvényindex elmozdulása az egész piac, vagy egy bizonyos részvényportfolió árfolyammozgásait követi.

Olyan piac, amely saját szabályai révén teremt lehetõséget a tõzsdei termékek nagytömegû és átlátható kereskedelmére. Azért hozzák létre, hogy a befektetõk szabályozottan és hatékonyan kereskedhessenek az adott értékpapírokkal, megteremtve ez által annak a likviditását. A tõzsdén a kereslet és a kínálat koncentrálódásával a valós piaci helyzetet tükrözõ árak alakulnak ki. A részvények tõzsdére történõ bevezetéséhez, illetve a bevezetés után is a társaságoknak szigorú feltételeket kell teljesíteniük.

A befektetési egységhez kapcsolt biztosítások. A befizetett díjakat a biztosító az ügyfél által meghatározott befektetésekbe (eszközalapokba) helyezi. A biztosítási szolgáltatás értéke, illetve az ügyfél befizetéseiért vásárolható befektetési egységek száma ezen befektetések árfolyamától függ.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Olyan kötvény, amelyet egy gazdálkodó szervezet, vállalat bocsát ki.

Azt az árat jelenti, amennyit az értékpapír-forgalmazó fizet az adott értékpapír megvételéért a befektetõnek.

Az árfolyamjegyző ezen az árfolyamon vásárol.